Mióta megtanultam főzni, tehát kb 15 éves korom óta vágyok rá, hogy saját kis fűszerkertem legyen. Mindenféle illatos, változatos kinézetű növénykére vágytam, amit időnként az ételbe morzsolhatok, mint a profi szakácsok. Eddig nem voltak adottak a körülmények, de most, hogy saját kertem van, végre megpróbálkozhatok vele, hogy saját fűszernövényeket neveljek.
A minap ellátogattam a közeli kertészetbe, hogy beszerezzem a növénykéket. Anyaként azért már kicsit gyakorlatiasabb vagyok, így nem a kinézetük, hanem a felhasználhatóságuk szerint választottam. A teljes kínálatot szemügyre véve és jól megfontolva végül három növényke jött velem haza.
Petrezselyem, Oregánó és Olasz bazsalikom
(balról jobbra)
Volt még persze sok szép, kívánatos, mint a rozmaring, a kakukkfű, vagy a majoranna, de végiggondolva ezekből annyira keveset használok, hogy fél évre bőven elég egy zacskó szárított bolti. Ellenben az olaszos ízvilágú ételeket nagyon szeretjük. A petrezselyem pedig miden mennyiségben jöhet.
Szóval vettem ezt a három cserép növényt. Szándékom szerint, majd a magaságyásokba fognak kerülni, de addig is, amíg az idő kellően nem melegszik fel, a kis fűszernövények a konyhaablakban kapnak helyet.
A kertészetben nem találtam hozzájuk nekem tetsző kaspót, úgyhogy körbenéztem otthon, mivel öltöztethetném fel őket, amíg bent laknak.
A textiles fiókomban akadt is egy még sosem használt vászonzsák. Nagyon szeretem ezt az anyagot. Durva, nyers, tökéletesen passzol a növényekhez, Alátét gyanánt előszedtem még három tejfölös vödröt is, hogy locsolás közben majd ne ázzon el a zsákvászon.
Méretet vettem a cserepekről és Éppen három részre tudtam vágni a zsákot, hogy kis tasakokat varrjak belőlük.
A hosszú zsákvászon csíkokat két oldalt végigvarrtam, kifordítottam és alaposan átgőzölve levasaltam. Ezután a hosszú zsák felső felét behajtottam belülre, így a batyu oldalán máris dupla lett az anyagvastagság. A most már dupla oldalfalat még kétszer visszahajtottam kifelé és újból levasaltam. Így, mint egy kaspó, szinte magától megállt a zsákocska.
Belepróbáltam a növényeket. Nagyon jól állt nekik, de mindenképp szerettem volna még egy kicsit feldobni, úgyhogy elővettem egy ABC stencilt és a Pentart fekete Textil és bőrfestékét.
Még az elején egy darab zsákvásznon csináltam egy próba stencilezést. A Petrezselyem nagyon hosszú lett ezzel a sablonnal. Szótagokra bontva, egymás alatt sem fért el, kisebb sablonom meg nincs, úgyhogy bár eredetileg magyarul szerettem volna felfesteni a növények nevét, végül az angol mellett döntöttem, mivel angolul rövidebb a nevük. Amúgy sem baj, ha kicsit frissítjük a nyelvtudást 😉
A cserépen lévő zsákon maszkolószalaggal kijelöltem a szöveg helyét.
Aztán egy zsírpapírt a zsákba fektetve betűnként, hajszárítóval szárítva felstencileztem a növények nevét.
Nincs még nagy gyakorlatom a stencilezésben, de annyi praktikát már megtanultam, hogy erős szőrű, úgynevezett stencilező ecsettel érdemes nekiállni és nagyon minimális festékkel kell dolgozni, függőleges, tunkoló mozdulatokkal. Az ecsetelés után a stencilt eltávolítottam, azonnal lemostam, a friss betűt pedig megszárítottam. Jöhetett a következő betű.
Villámgyorsan és tökéletesen sikerült kivitelezni az elképzelést. Száradás után a betűket egy zsírpapírral lefedve átvasaltam, hogy fixáljam a zsákon a festéket.
Már csak a tejfölösdobozokból vágott alátéteket és a növényeket kellett visszatennem a zsákokba.
Imádom az eredményt! A kis locsolókannát is mellé készítettem, hogy ne felejtsem el locsolgatni őket. Remélem sikerül életben tartanom, amíg ki nem kerülnek a helyükre. Így egész nyáron friss fűszereim lesznek, ha pedig ősszel leszüretelem őket, a kiszárított leveleket, kis papírtasakba sorakoztatva mehetnek is felhasználásig a kamrába, ezekben a feliratozott zsákokban. 🙂
