Hogyan kerül sziklafal egy ajtódíszre? Kezdjük az elején.

Ennek az ajtódísznek a története ott kezdődött, amikor a Tamásiban lévő Levendula virágüzlet csodás kínálatában megláttam egy szép míves keretes manóajtóval díszített kopogtatót. Anita, az üzlet tulajdonosa volt olyan kedves és elárulta hol szerezhető be ez a különleges kis ajtó, sőt küldött is nekem hármat belőle, amit ezúton is szeretnék megköszönni.

Mikor először fogtam kézbe a natúr ajtókat úgy éreztem, hogy a csodás cirádás keret és a kétszárnyú ajtó szinte kiált a rozsdáért és a régi, kopott, pergő festékért. Mást el sem tudtam volna képzelni rá így elővettem a Pentartos kincses ládámat. A Pentart anyagok használatáról remek videókat találsz a Pentart  Youtube csatornáján

Először az egészet lekentem a földbarna Matt akrilfestékkel, majd a keretre Öntapadó hobbiragasztót kentem, amit a Rozsda effekt porával szórtam meg. Száradás után megecseteltem a szetthez tartozó három reagens folyadékkal. A küszöböt mészkőpasztával dolgoztam meg.

Az ajtószárnyak Egykomponensű Repesztőlakkot kaptak, majd száradás után Tövis színre festettem. A repesztőlakknak köszönhetően ez a zöld festékrétek szépen felrepedt és pont azt a régi, kopott, pergő hatást értem el vele, amit szerettem volna. Így az amúgy is különleges küllemű ajtó még varázslatosabb lett.

Engem a kis ajtós kopogtatók mindig a fantázia világába repítenek. Valahogy mindig egy kis misztikum lengi körül ezeket alkotásokat. Most úgy képzeltem, hogy a míves rozsdás öreg ajtót egy időtlen sziklafallal tehetem még titokzatosabbá, ezért így kellett megalkotnom.

Először egy sík alapot készítettem az ajtóhoz passzoló méretben. Az alap elkészítéséről itt olvashatsz bővebben. Úgy alkottam meg, hogy az ajtó nagyjából kitöltse az alap közepét, de elég széles maradjon a díszíthető felület is. Így az alap 32 cm átmérőjű lett.

Az elképzelt sziklafalhoz olyan anyagot kellett találnom, ami jól formálható, könnyű, vízálló és mivel elég türelmetlen vagyok, lehetőleg gyorsan lehessen vele dolgozni. A konyhában találtam rá a megoldásra.

Egyszerű konyhai alufóliából formáztam meg a sziklákat. Először nagyobb gombócokat gyúrtam belőle, amiket aztán tenyérrel az asztalhoz nyomva kilapítottam, hogy ne nagyon domborodjanak ki az alapból. Az egyik kis ajtó hátlapját az alap közepébe próbáltam, az alufólia-köveket elrendeztem körülötte, majd ragasztópisztollyal rögzítettem is őket. Ezután a hátlapot kivettem az alapból.

A felragasztott alufólia gombócok közé és köré bőségesen nyomtam forró szilikont. Ez kissé feltöltötte, kifugázta a sziklák repedéseit, a peremét pedig letompította, ennek köszönhetően lett olyan hatása mintha a szikla kiemelkedne az alapból.

Ezután az alufóliát és a megszilárdult ragasztót is két rétegben lekentem Pentart alapozóval, csak, hogy biztosan mindenhova jusson belőle. Miután az alapozó megszáradt a Kőhatású pasztával folytattam.

A homokkő árnyalatot választottam. Ebből is két réteget kapott a teljes felület. Stencilező ecsettel dolgoztam, pacsmagoló mozdulatokkal tunkoltam a kőpasztát a sziklák közti vájatokba. A harmadik rétegnél mészkő hatású pasztára váltottam, mivel ez eggyel világosabb árnyalat, mint a homokkő.  Ezzel már csak felületesen kentem meg a sziklákat.

A kőpaszta száradása után Pentart Bitumenes Antikoló pasztával, majd fehér Narancsolajos pasztával „piszkoltam be” a sziklafalat. Az előbbit stencilező ecsettel mélyen bedolgoztam a repedésekbe, majd puha ronggyal visszatöröltem amennyire csak lehetett. Ezután a fehér viaszt már csak ronggyal dolgoztam el a köveken.

Végül a kövek közti mély vájatokba itt-ott Decoupage ragasztót kentem és madárhomokkal megszórtam. Ettől még élethűbb lett a sziklafal.

A folytatásban elolvashatod, hogyan készítettem ehhez a kopogtatóhoz a bőr kövirózsákat és a sziklafalat is tovább csinosítom. Ha kíváncsi vagy rá akkor látogass vissza a blogra, vagy kövess a Facebookon, ahol mindig értesülhetsz az új bejegyzésekről.