A rozsdás hintaló és csillogó unikornis projekt után eszembe jutott, hogy örököltünk egy zacskó mini állatkát, amit elrejtettem a fiókban, amíg a gyerekeink nem lesznek elég nagyok hozzá, hogy játszanak velük. Gyorsan előtúrtam és átnéztem van e valami benne, amit eredeti funkciójától megfosztva kezelésbe vehetek, hogy némi átalakítás után dísze lehessen a karácsonyunknak. Találtam is két nagyobbacska csodaszép formájú felnyergelt pacit. Az egyik hibátlanul állt a 4 lábán így nem volt kérdés, hogy ő nagy, íves hintatalpat kap. A rozsdás hintalovakhoz hasonlóan készült, amiről itt olvashatsz hosszabban. A ló mérete miatt annyit variáltam, hogy ezúttal egy széles spatulát hajtottam ívre és a lovacska egy egyenes alátámasztást kapott. Így jobban bele is illik majd az idei évre tervezett Farmhouse stílusú karácsonyi dekorunkba.

A másik lovacskával azonban akadtak gondok. Őkelme ugyanis egyik lábát megemelve csak három lábon állt. Az unikornis téma szoba sem jöhetett a választott stílusirányzat miatt, ezért utána néztem milyen lovas játékok voltak még régebben, amihez jó lehet az én kaparó lovacskám. Elég hamar rá is tálaltam a megoldásra. Kerekeket kellett adnom a pacinak. Neki is láttam és remekül sikerült is kivitelezi a dolgot. Mivel azonban nagy buzgóságomban elfelejtettem visszatenni a gépbe a kártyát így hiába kattogtattam bőszen a fényképezőgépet, semmit nem sikerült dokumentálnom a ló átalakulásából.

Kicsit elkenődtem, mert szerintem nagyon érdekes anyag jött össze. Végül arra jutottam, hogy bár a lovam egyedi darab mégsem megismételhetetlen a dolog, legalábbis ami az átalakítást illeti. Így végül addig túrtam, míg nem találtam még egy műanyag játék lovat. Ez valamivel kisebb méretű, de így is tókeletes alanya lett az átalakítás dokumentálásának és ezúttal agyon figyeltem rá, hogy a memóriakártya is a helyén legyen.

Tehát ott kezdtem, hogy egy 5mm vastag furnérból kifűrészeltem egy talapzatot a lónak. Nem vittem túlzásba a mérnöki tervezést épp csak annyit mértem rajta, hogy az oldalai párhuzamosak legyenek és a lovacska kényelmesen elférjen rajta.

A két első sarkát azért befelé lekanyarítottam, hogy kicsit csinosabb legyen a forma.

Keréknek a prototípushoz fa gombokat választottam, de azzal el is fogytak, úgyhogy a második felvonásban műanyag gombokból válogathattam csak. Kerestem is négy különleges fazonút. Ezek közepét egészen vékony fúrószárral átfúrtam.

És itt jön a trükk. ahhoz ugye, hogy a kerekek forogni tudjanak kell egy tengely és egy felfüggesztés. Körbenéztem az asztalomon mit használhatnék ehhez és elég hamar meg is találtam a megoldást.

Aki járt már Ikeában biztosan találkozott már a kis fa cerkákkal, amik mindenhol ki vannak téve, hogy a vásárlók felírhassák vele a választott termék adatait, hogy aztán az önkiszolgáló raktárban hamar megtalálják a megfelelő polcon. Imádom ezeket a kis ceruzákat. Hiába van nálam toll a táskában, ha kell, szívesen használom inkább ezt és amelyikkel egyszer írtam, az haza is jön velem. :D Még szerencse mert ezúttal más funkcióban is nagyon jó szolgálatot tett. Ebből készült ugyanis a kiskocsira a felfüggesztés.

Egész egyszerűen méretre fűrészeltem a ceruzát, majd egy dróttal kitoltam belőle a grafitrudat. Ez a művelet az első ceruzánál nagyon könnyen ment, a másodiknál viszont alaposan megküzdöttem vele és egy kicsit a füróval is rá kellett segítenem, de mivel már tudtam, hogy ki lehet szedni, nem adtam fel és végül meglett. Így lett két rudam, amin már át tudtam vezetni a tengelyt.

Egy papír körömreszelővel jól átdörzsöltem az éleket majd a ceruzákat a falaphoz ragasztottam.

Egy vastagabb drót lett a tengely. a végét behajtottam, majd előbb egy gomb, aztán egy lapos gyöngy, hogy kicsit eltartsa a kereket aztán átdugtam a ceruzán majd megint lapos gyöngy, gomb és végül levágtam és visszahajtottam a drótot.

Miután felkerült az összes kerék, felragasztottam a lovat is a helyére. A paci immár tökéletesen gurul négy keréken.

Ezután már csak alapozni és festeni kellett. A második verziónál a lovacska teste krémszínű festést kapott, farka és sörénye barnás árnyalatú lett. Meg is viaszoltam, hogy kicsit öregebbnek hasson A nyerget és a kerekeket pedig metál bronz akrillal festettem le. Ennek a lovacskának szuper helyet találtam egy békebeli hangulatú adventi boxban.

Az első lovacska és hintaló társa még festésre vár, de a Facebook oldalamon, mindenképp megmutatom majd mi lett belőlük és azt is, hogy hol találtam nekik helyet végül az itthoni dekorban.