Van az úgy, hogy egy alkotó megzakkan. Van benne egy érzés, amit ki kell alkotnia magából. Nem tudja még hogyan, csak az a biztos, hogy alkotni kell. Ez egy szörnyen feszülő érzés… szerencsére még nem sűrűn tapasztaltam, mert általában nem alkotok olyasmit, ami ennyire szorosan kötődik egy témához. Általában sokkal könnyedebb, sokkal lazább a kivitelezés… de ezúttal…
Az Alice téma régóta foglalkoztat. Alkotó szempontból már a film megjelenése előtt is tetszett a történet. A mókás aránytalanság, a hatalmas gombák és virágok, a nem születésnapot ünneplő bolondok… egy szóval van benne fantázia. Aztán jött a film…. ami az egész, nekem eddig mókásnak tűnő történetet áthelyezte egy ijesztő, drasztikus képvilágba. Félelmetes… az egész, valahogy elvesztette gyermeki báját és mint ilyen talán meg jobban megihlet. A történet eme két megvilágítása, a kedves gyermekmese az álmodó kislányról és a filmbeli karakterek hiteles, elmeháborodott alakítása… hát szóval foglalkoznom kell a témával. Éreztem ezt már jó pár éve, de nem jött a konkrét ihlet, csak időről időre az érzés, hogy dolgom van vele. Hiába bújtam a netet források után kutatva, nem találtam semmit, amin el tudtam volna indulni. Aztán a Facebookon szembe jött egy pepita tojás és a zsebórás nyúl. Láttam már ilyet korábban is akkor nem mozdított meg, de most éppen olyan hangulatban kapott el a kép, hogy végre elindult valami. Újra átlapoztam a Pinterestet. Már tudtam mit keressek..
Jöttek az ötletek, úgyhogy elővettem a tervezőmet, fogtam egy ceruzát és elkezdtem skiccelni.
Volt egy esztergált korlátdarabom, amit már ketté fűrészeltem és két nagy hungarocell tojás is várta, hogy bedolgozzam. Így az alap adott volt.
A korlátelemet úgy vágtam ketté, hogy egyik fele magasabb másik alacsonyabb legyen. Ezekből egy-egy plusz lábazattal remek tojástartó állvány lehet…
Felrajzoltam a tojásokat és elkezdtem hozzá párosítani a történet jellemző motívumait. Közben törtem a fejem, mit milyen alapanyagból lehetne megvalósítani. Ilyen esetekben gyakran esek abba a hibába, hogy egyszerűen túl sok az ötlet. Ezúttal is kb. 4 tojásra való ötletem lett hirtelen, de mivel csak kettőt akartam készíteni így a kéznél levő alapanyagokat is számba véve mérlegelni kellett mi fér bele a tervekbe. Végül egy Nyúl/Kalapos és egy Queen of hart/Cheshire Cat-es tojás született meg a papíron.
Nyúl/Kalapos
Queen of hart/Cheshire Cat
Még egy kis finomítás, színezgetés és neki is láttam a munkának.
A magas talpra tervezett tojáshoz az igazi zsebóra kicsit nagy és nehéz is lett volna, ezért inkább egy óraszámlapos, üveg kapszlis hűtő mágnest választottam.
Ezt egyébként nem nagy ördöngösség elkészíteni sem. Csupán egy medálba való üveg kapszli kell hozzá, egy kinyomtatott számlap és decoupage ragasztó, amivel a számlapot az üvegre ragasztjuk. Mivel nekem épp van egy pont megfelelő méretű, amit a sarki kínaiban vettem, most nem bajlódok vele, használom azt.
A tojásra felrajzoltam az óra helyét, majd egy pengével kivájtam a tojást, hogy bele tudjam ragasztani a kapszlit. Egyszerű hobby ragasztót használtam.
Mivel a hungarocell tojások felülete nem egyenletes, ezért három soron lekentem őket Pentart Alapozó pasztával. Közben persze hagytam száradni őket. A Gessonak köszönhetően a hungarocell mintázata jelentően árnyaltabb lett. Épp csak annyi maradt, ami még jól is fog állni az antikolt felületnek.
Amíg a tojások száradtak elővettem a kis koronámat, mi amúgy eredetileg egy Ikeás mécsestartó, még karácsonyról maradt. Néhány napja már dolgoztam rajta kicsit, akkor még nem tudtam mi lesz belőle, de gondoltam rozsdásan majd elhasználom valamibe, ezért a Pentart rozsda effekt szettel elkezdtem a rozsdásítás folyamatát. A művelettel addig jutottam, hogy felkerült a vaspor. Már csak a reagensek hiányoztak rá, de most először felragasztottam az alacsonyabbik talpra és csak azután kentem meg a reagensekkel. Mivel épp minden száradt visszaültem, még egy kicsit rajzolgatni. Ekkor döntöttem úgy, hogy a talpak feketék legyenek.
Talapzata ugyan még egyiknek sincs, de az összkép alakulásához kellett rá a fekete szín.
Eddig jutottam első éjjel…
Igyekszem mindenről beszámolni. Nagyjából már előttem van mit, miből és hogyan szeretnék megoldani, de az alapos tervek ellenére a kivitelezés során még bármi változhat.
Ha érdekel a folytatás, hogyan lesz a papírra vetett vázlatból egyedi és különleges húsvéti dekoráció, milyen buktatókkal kerülök szembe a kivitelezés során és hogyan küzdök meg velük, kattints IDE a folytatáshoz…
Szeretnéd látni, mit hoz még az ihlet a témával kapcsolatban? Akkor kövess a Facebookon vagy az Instagrammon, így könnyebben értesülsz róla, ha új cikk kerül fel a blogra a témával kapcsolatban.
[…] előzményekről part1 és part2 olvashatsz, most pedig a történet […]
[…] cikk, amit mindenképp érdemes az elején kezdeni, így ha még nem olvastad az előzményeket IDE kattintva […]