Kacifántos vakrandi, avagy a Fiber stencil

Kacifántos vakrandi, avagy a Fiber stencil

Már az elején szeretném leszögezni, ez nem egy profi, “így kell ezt csinálni” leírás lesz. Épp ellenkezőleg. A fejembe vettem, hogy kicsit kurtítok a kreatív bakancslistámon és kipróbálok néhány régóta áhított technikát és anyagot.

Elég hosszú a lista, úgyhogy minden körülményeskedést félretéve (ugyanis ez az, ami megöli a lelkesedést) kiválasztottam az első kipróbálni való technikát. A stencilezést. Nagy mumus volt, pedig egyáltalán nem tűnik bonyolultnak. Fogsz egy kivágott sablont rögzíted, tunkolod valami cuccal, leveszed a sablont és kész….. aha… de ezek a sablonok különböző vastagságúak, anyagúak és olvastam, hogy rögzítő spray is kell…. a “Valami cuccról” nem is beszélve. 100 féle festék, 100 féle paszta… és akkor most ecset vagy spakli??? Szóval bármennyire is egyszerűnek tűnik, azért mégsem az.

Szerencsémre épp a megfelelő időben ismerkedtem meg Béres Katával (Katie’s Decoupage), aki segített kicsit kiigazodni ebben az útvesztőben és adott még egy kis lendületet, hogy kipróbáljam végre.

Mivel épp a Kávészünet fesztiválra készültünk, így több féle anyagról és technikáról beszélgettünk és persze mire oda jutottam, már csak egy-két részlet maradt meg az emlékezetemben a stencilezésről.

Így esett, hogy az én első stenciles alkotásom tulajdonképpen egy vakrandi lett. Mégpedig az a fajta, amikor véletlen rossz asztalhoz ülsz le és valaki egész mással töltöd az estét mint eredetileg kellett volna, de végül is jól érzed magad…. kacifántos.

Na de kezdjük az elején.

Az alap egy betonból öntött szív forma, aminek az elkészítéséhez egy Ikeás karácsonyfadísz műanyag dobozát használtam.

Ami a betont illeti, a Dm-ben kapható hobby betont vetettem be, ezzel megspóroltam több napnyi locsolgatást és hosszú száradási időt. Cserébe persze lemondtam az igazi beton rusztikus felületéről. Ez a hobbybeton ugyanis sokkal finomabb, simább felületet eredményez. A szív csak egy próbaöntés volt. Nem is sikeredett túl jól, mert az Ikeás karácsonyfadísz dobozán a horpadást semmivel sem tudtam kiegyengetni, így a beton szívem is kissé hepehupás lett, amit a fényes, sima felület csak még jobban felerősített.

Nagy lelkesedésemben kitaláltam, hogy erre fogok stencilezni. Volt is egy vékonyka stencilem, szép inda mintás szív formával, amit már majdnem sikerült tönkre tennem. Egyszer ugyanis festék sprayvel használtam, amit nem tudtam lemosni és a rászáradt festék megkeményítette. Gondoltam ebben már nagy kárt nem tehetek, így ez lett a tesztelés eszköze.

Eredetileg a mohahatás pasztákkal szerettem volna a mintát elkészíteni, az lett volna az igazi, de hőlégfúvó híján a Pentásat sajnáltam volna elpazarolni, mivel az úgy lenne szép ha puffasztva is van, a Cadence moha effektjét pedig túl szálasnak, túl durvának találtam ehhez a finom mintához. Szóval ez az ötlet ugrott… vagy legalábbis parkolópályára került, amíg nem bővül a gépparkom egy hőlégfúvóval.

Elővettem hát a régi és az újonnan beszerzett pasztáimat és az újdonság varázsának hatására kiválasztottam egyet, amit eddig még nem használtam, a Fiber pasztát. Ez amúgy nagyon izgalmas anyag, de mint utóbb megtudtam nem stencilezéshez való.

Ugye az a rossz asztal, ahol nem a kijelölt randipartner ül?

Szerencsére én nem tudtam, hogy ez a paszta nem épp stenciezéshez lett kitalálva.

Megpróbáltam a sablont a szívre illeszteni, de hamar rá kellett jönnöm, hogy a minták feltöltése csak kis szakaszokban fog menni. Úgyhogy ott ecseteltem a pasztát ahol éppen felfeküdt a sablon a szívre. Stencilező ecsettel dolgoztam, merthogy ilyen is van. Aztán levettem és vártam, hogy megszáradjon.

IMG_5599

Majd folytattam az ecsetelést és megint vártam. 4 szakaszban került fel a minta. Ez így olyan 5-6 órát vett igénybe a száradási idők miatt.

IMG_5601

IMG_5649

Nagyon büszke voltam rá.

A Fiber paszta felülete egyenetlen, ráncos, szálkás itt ott… mintha valami zuzmó féle lenne. A minta mégis szépen kirajzolódik, a határok élesek.

Gyönyörű volt már fehéren is, de mindenképp akartam neki valami színt adni, hogy még zuzmósabb hatása legyen. Olvastam, hogy a Fiber paszta akvarellpapír szerű felületet képez, így adta magát, hogy a Folyékony vízfestékekkel színezzem meg. Ezeket eddig csak egyszer használtam és akkor sem rendeltetésszerűen, de erről majd egy másik alkalommal mesélek.

Kata javaslatára vízzel megecseteltem a megszáradt Fiber pasztát,majd kontúrozóecsettel apró cseppeket vittem fel a smaragd, az égkék és az indigó színű folyékony vízfestékekből. A színeket szuperül össze lehetett így mosni.

IMG_5730

Száradás után a betont a minta körül megecseteltem egy kevés Folyékony patinával, majd Terpentines oldószerrel is, hogy az éles vonalakat elmossam. A szív többi részére pedig ezüst Narancsolajos Antikoló pasztát vittem fel és töröltem vissza, így a beton felület kapott egy halvány, varázslatos csillogást.

IMG_5762

A vízfestékkel színezett mintát pedig, Velour lakkal kentem át. Nem mintha ez lett volna receptre írva hozzá, csak ez a kence is újdonság számba megy nálam és kéznél volt.

Végeredményben teljesen elégedett vagyok a projekttel. A színei csodásak, a textúrája nagyon egyedi lett… és hát a lényeg, hogy én csináltam… én stencileztem…

Így alakult az első találkozásom a stencilezéssel és a Fiber pasztával. Azóta mindkettőt kipróbáltam szakszerűbben is. A stencilhez Heavy body gélt, a Fiberrel pedig 3D mintát próbálgattam, hogy megtudjam valójában mire képes ez a csodás anyag. Természetesen arról is beszámolok majd.

Ha tetszett a cikk és szívesen olvasnál róla, hogyan ismerkedek tovább a kreatív hobby anyagokkal és technikákkal, akkor kövess a Facebookon, vagy az Instagramon. Szeretettel várlak a Kreatív Tudástér Facebook csoportomban is, ahol sok technikához kérhetsz már a tagoktól szakértő tanácsokat és megmutathatod saját alkotásaidat is.

“Kacifántos vakrandi, avagy a Fiber stencil” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Hozzászólás

Loading...