Hová került a kőtojás?

Hová került a kőtojás?

… a történet folytatódik

Legutóbb a tésztamozaikkal készült kőtojás megalkotásáról olvashattál itt a blogon. Most megmutatom, mi lett a sorsa ennek a különleges darabnak.

Időnként kapok innen-onnan kidobásra szánt alapanyagokat, csorba, vagy megunt kaspókat, amiket aztán megpróbálok megmenteni. Olykor sokáig lapulnak a dobozom alján, mire megtalálom nekik a megfelelő belevalót. Így volt ez ezzel a nem túl szép barna kerámiával is. Már nem tudom honnan kaptam, de emlékszem rá, hogy eredetileg fényes barna zománc volt rajta, amit egy alkalommal gravírozó géppel visszacsiszoltam. Így a felülete kő hatású szürkés barna árnyalatú lett. Szerencsére a mérete, sőt így már a színe és a textúrája is tökéletesen passzolt a rusztikus kőtojáshoz, így végre új szerepet kapott a kerámia.

Egy kocka száraz tűzőhabot faragtam a kaspóba, amit szárított mohával takartam el. A tojás aljába hurkapálcikát szúrtam. Ez nem volt nehéz, mert a látszat ellenére, ez még mindig egy hungarocell tojás. Szárított tillandsiából kis fészket formáltam és ezzel együtt tűztem a tojást az alapba. A hurkapálca szárat megragasztóztam, hogy a tojás biztosan a helyén maradjon.

Díszítésnek papírrózsákat készítettem hozzá. Ehhez régi könyvlapot szerettem volna használni, de mivel az nem volt, így készítettem néhányat. A költözések alkalmával velünk jött egy szétesett könyv is, amit külön ilyen céllal mentettem el magamnak. Nem tudom milyen könyv lehetett fénykorában, talán valamilyen regény, de mivel a fele úgy is hiányzik, így nem sajnálom felhasználni a lapokat.

Szóval kitéptem néhányat és főztem egy kávét. Ugyanis a legegyszerűbb módja a papír öregítésének az, ha feketekávéval  megáztatjuk. Én ecsettel vittem a kávét a papírra, ami egy pillanat alatt sárgás barnára fogta a lapokat. Mindkét oldalát megkentem, aztán a radiátoron megszárítottam és már használhattam is őket.

A virágokhoz kör alakokat szabtam a papírból, amit aztán csigavonalban felvágtam. A kis csigákat pedig kívülről befelé haladva feltekertem. A végén a kis fület ragasztópisztollyal rögzítettem.

 

A rózsák mellé natúr és barna terméseket, valamint zöld hungarocell golyókat és egy fém medált választottam. A medál színe nem passzolt az összeállításhoz ezért azt átalakítottam.

Először lealapoztam a fémet, aztán dekorfestékkel kentem át, majd a Pentart Bitumenes Umbra Pasztájával antikoltam. A közepébe “Home Sweet Home” feliratot nyomtattam, amit először decoupage ragasztóval az üveglencsére ragasztottam, majd a lencsét pillanatragasztóval a medálba rögzítettem. Még egy pici csipke és egy spárgából kötött masni került a kompozícióba.

Így lett vintage hangulatú húsvéti dísz egy megnyomódott hungarocell tojásból, egy ütött-kopott kerámia kaspóból és néhány könyvlapból, na meg persze egy marék tésztából és egy kis feketekávéból.

Ha tetszett a cikk és szívesen olvasnál tőlem hasonló ötleteket, akkor kövess a Facebookon, vagy az Instagrammon ahol mindig értesülhetsz a friss bejegyzésekről.

“Hová került a kőtojás?” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Hozzászólás

Loading...